Apokrif könyvek – melyek a legismertebb Biblián kívüli iratok?
Az apokrif könyvek évszázadok óta foglalkoztatják mindazokat, akik szeretnék jobban megérteni a Biblia világát, az ókori zsidó és keresztény hagyományokat, valamint azokat az írásokat, amelyek végül nem minden bibliai kánonba kerültek be.
Énok könyve, a Jubileumok könyve, különböző apokrif evangéliumok és más ősi iratok olyan történeteket, hagyományokat és értelmezéseket őriztek meg, amelyek sokszor szorosan kapcsolódnak a Bibliából ismert személyekhez és eseményekhez.
Ezek közé a Bibliához kapcsolódó, de a mai bibliai kánonon kívül álló irodalmi hagyományok közé szokták tágabb értelemben sorolni a Jásár könyvét is, amely Ábrahámtól Józsefen és Mózesen át számos jól ismert ószövetségi történethez kapcsolódik.
De mit jelent pontosan az, hogy apokrif? Miért kerültek egyes könyvek a Bibliába, mások pedig nem? És mit érdemes tudni a legismertebb Biblián kívüli iratokról?
Mit jelent az, hogy apokrif?
Az „apokrif” szó eredetileg a görög apokryphos kifejezésből származik, amelynek jelentése nagyjából „elrejtett” vagy „rejtett”.
A szó használata azonban az évszázadok során jelentősen megváltozott. Ma gyakran olyan vallási iratokra használják, amelyek kapcsolatban állnak a Biblia világával, de nem részei valamely egyház vagy vallási közösség elfogadott bibliai kánonjának.
Fontos ugyanakkor, hogy az „apokrif könyvek” nem teljesen egységes kategória. Más könyveket tekint kanonikusnak a protestáns, a római katolikus és a különböző ortodox hagyomány.
Ezért egy olyan könyv, amely az egyik keresztény hagyományban a Biblia része, egy másikban lehet deuterokanonikus vagy apokrifnek nevezett irat.
Apokrif, deuterokanonikus és pszeudepigrafikus könyvek – mi a különbség?
A fogalmakat gyakran összekeverik, ezért érdemes különválasztani őket.
Deuterokanonikus könyvek
A római katolikus Biblia több olyan ószövetségi könyvet is tartalmaz, amelyek a protestáns Bibliákban nem szerepelnek az Ószövetség részeként. Ilyen például Tóbiás könyve, Judit könyve vagy a Makkabeusok könyvei.
A katolikus hagyomány ezeket deuterokanonikus könyveknek nevezi. Protestáns környezetben viszont történelmileg gyakran az „apokrif” megnevezéssel találkozhatunk velük.
Pszeudepigrafikus iratok
Egy másik nagy csoportot alkotnak azok az ókori vallási művek, amelyeket gyakran bibliai személyekhez vagy bibliai korszakokhoz kapcsoltak, de nem kerültek be a legtöbb bibliai kánonba.
Ezeket a kutatás gyakran pszeudepigrafikus iratoknak nevezi. Ide sorolnak számos Énokhoz, Ábrahámhoz, Mózeshez vagy más bibliai személyhez kapcsolódó művet.
Apokrif iratok tágabb értelemben
A köznyelvben az „apokrif könyvek” kifejezést sokszor jóval tágabban használják, és egyszerűen minden olyan régi zsidó vagy keresztény iratra alkalmazzák, amely kapcsolódik a Bibliához, de nincs benne a mai protestáns Biblia 66 könyvében.
Ezért az interneten az „apokrif könyvek” keresés alatt egymástól meglehetősen különböző művekkel találkozhatunk.
Melyek a legismertebb apokrif és Biblián kívüli könyvek?
Több száz ókori és későbbi vallási szöveg maradt fenn. Ezek közül azonban néhány különösen ismertté vált.
1. Énok könyve
Az Énok könyve az egyik legismertebb Biblián kívüli zsidó vallási mű.
Különösen ismert az úgynevezett őrállókról, bukott angyalokról és az özönvíz előtti korszakról szóló részeiről.
Érdekessége, hogy az Újszövetség Júdás levele olyan szöveget idéz, amely nagyon közel áll az 1 Énok könyvében fennmaradt hagyományhoz. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Énok teljes könyvét minden korai keresztény közösség Szentírásnak tekintette volna.
2. Jubileumok könyve
A Jubileumok könyve a Teremtés könyvének és részben Mózes történetének eseményeit mondja újra és egészíti ki.
Nagy hangsúlyt fektet az időszámításra, ünnepekre, törvényekre és az ősatyák történeteire. Sok esetben olyan részleteket is közöl, amelyeket a bibliai szöveg nem tartalmaz.
3. Jásár könyve
A Jásár könyve különösen érdekes, mert maga a Biblia is megemlíti a „Jásár könyve” vagy „Igazak könyve” megnevezést.
A legismertebb utalások Józsué könyvében és Sámuel második könyvében találhatók.
Ez azonban fontos különbségtételt igényel: nem bizonyítható egyszerűen, hogy a ma Jásár könyveként ismert, később fennmaradt mű azonos azzal az elveszett könyvvel, amelyet a Biblia megemlít.
A ma ismert Jásár könyve ugyanakkor rendkívül érdekes azért, mert részletesen mesél olyan történetekről, amelyeket a Biblia sokszor csak néhány mondatban foglal össze.
Többek között Ábrahám, Nimród, Izsák, Jákob, József és Mózes történetéhez kapcsolódó hagyományokat is tartalmaz.
Ha részletesebben érdekel a könyv eredete, története és a hitelességével kapcsolatos kérdés, itt folytathatod:
Jásár könyve – minden, amit tudni érdemes róla →
4. Tóbiás könyve
Tóbiás könyve egy zsidó család történetén keresztül beszél hitről, házasságról, imádságról, gondviselésről és Isten segítségéről.
A katolikus és több ortodox hagyományban bibliai könyvként szerepel, míg a protestáns kánonban nincs benne.
5. Judit könyve
Judit könyvének középpontjában egy bátor zsidó özvegyasszony áll, aki népének megmentésében játszik döntő szerepet.
A mű szintén része a katolikus Ószövetségnek, de a protestáns Bibliának nem.
6. Makkabeusok könyvei
A Makkabeusok könyvei a Kr. e. 2. századi zsidó történelem egyik legjelentősebb korszakához, a makkabeusi felkeléshez kapcsolódnak.
Történelmi szempontból különösen fontosak, mert segítséget nyújtanak annak a korszaknak a megértéséhez, amely az Ó- és Újszövetség közötti időszakhoz tartozik.
7. Tamás evangéliuma
Az újszövetségi apokrif iratok közül az egyik legismertebb Tamás evangéliuma.
Nem Jézus életének folyamatos elbeszélése, hanem Jézusnak tulajdonított mondások gyűjteménye.
A korai kereszténység kutatásában fontos forrás, de nem része az Újszövetség kanonikus könyveinek.
8. Péter evangéliuma és más apokrif evangéliumok
A korai kereszténység első évszázadaiból számos olyan irat maradt fenn, amely apostolok vagy más bibliai személyek nevét viseli.
Ilyenek például Péter evangéliuma, Fülöp evangéliuma vagy különböző gyermekségevangéliumok.
Ezek keletkezési ideje, teológiája és történeti értéke nagyon eltérő, ezért nem érdemes valamennyit egyetlen egységes „elveszett Biblia” részeként kezelni.
Miért nem kerültek ezek a könyvek a Bibliába?
Gyakori elképzelés, hogy valaki egy adott pillanatban egyszerűen „kiválogatta”, mely könyvek kerülhetnek a Bibliába, és minden mást eltávolított.
A történelmi folyamat ennél sokkal összetettebb volt.
A bibliai kánon kialakulása hosszú idő alatt történt. A közösségek többek között azt vizsgálták, hogy egy irat milyen régi, milyen hagyományhoz kapcsolódik, mennyire széles körben használták, illetve összhangban áll-e az adott közösség által elfogadott hitbeli hagyománnyal.
Ezért az egyes iratok kánoni megítélése nem minden keresztény közösségben alakult ugyanúgy.
Elveszett könyvek is szerepelnek a Bibliában?
Igen. A Biblia több olyan könyvre vagy gyűjteményre is hivatkozik, amelyek önálló formában ma nem állnak rendelkezésünkre.
Ezek közé tartozik a Bibliában megnevezett Jásár könyve is.
Józsué könyve egy különleges eseménynél hivatkozik rá, Sámuel második könyvében pedig Dávid Saul és Jonatán feletti siratóéneke kapcsán találkozunk a megnevezéssel.
Ez önmagában nagyon érdekes tény: a bibliai szerzők a Biblia könyvein kívül más, korukban ismert forrásokat és hagyományokat is ismerhettek és felhasználhattak.
Részletesen erről itt olvashatsz:
Hol említi a Biblia Jásár könyvét? →
Érdemes apokrif könyveket olvasni?
Igen, ha megfelelő helyen kezeljük őket.
Az apokrif és Biblián kívüli iratok értékesek lehetnek a történelmi háttér, az ókori gondolkodás és a bibliai történetekhez kapcsolódó hagyományok megértésében.
Ugyanakkor fontos különbséget tenni a kanonikus Biblia és a későbbi vagy azon kívül fennmaradt irodalom között.
Egy Biblián kívüli mű érdekes részlete attól még nem válik automatikusan történelmi ténnyé vagy bibliai tanítássá.
Talán éppen ezért a legérdekesebb módja ezek olvasásának az összehasonlítás: mit mond maga a Biblia, mit tesz hozzá egy későbbi hagyomány, és hol vannak közöttük különbségek?
Jásár könyve és a Biblia párhuzamos olvasása
A Jásár könyve különösen alkalmas erre az összehasonlító olvasásra, mert történeteinek jelentős része közvetlenül kapcsolódik a Teremtés, a Kivonulás és más ószövetségi könyvek eseményeihez.
A könyv magyar kiadásához ezért készült egy ajándék Biblia-párhuzam segédfüzet is.
A füzet segítségével könnyebben megkereshetők azok a bibliai részek, amelyekhez Jásár könyvének egyes történetei kapcsolódnak.
Így az olvasó nem egyszerűen egy különálló régi szöveget olvas, hanem folyamatosan össze tudja vetni azt a Biblia szövegével.
Jásár könyve magyarul
Ha érdekelnek a Bibliához kapcsolódó ősi hagyományok, és szeretnéd részletesebben megismerni Ábrahám, József, Mózes és más bibliai személyek történetének Jásár könyvében fennmaradt változatát, a teljes magyar kiadás már elérhető.
A könyvhöz ajándék Biblia-párhuzam segédfüzet is jár, amely segít a kapcsolódó bibliai történetek megkeresésében.
Gyakori kérdések az apokrif könyvekről
Mit jelent az apokrif könyv?
Az apokrif megnevezést általában olyan vallási iratokra használják, amelyek kapcsolatban állnak a Biblia világával, de egy adott vallási hagyomány bibliai kánonjának nem részei. A szó pontos használata azonban felekezetenként és történelmi korszakonként eltérhet.
Melyek a legismertebb apokrif könyvek?
A gyakran említett művek közé tartozik Énok könyve, a Jubileumok könyve, különböző apokrif evangéliumok és számos más ókori zsidó vagy keresztény irat. Tágabb értelemben a Jásár könyvét is gyakran a Biblián kívüli irodalommal együtt tárgyalják.
Jásár könyve apokrif?
A megnevezés attól függ, milyen értelemben használjuk az „apokrif” szót. Jásár könyve nem része a mai protestáns, katolikus vagy általánosan használt ortodox bibliai kánonnak, ezért tág értelemben a Biblián kívüli vallási irodalom közé sorolható. Tudományos értelemben azonban célszerű pontosabban fogalmazni, és nem minden Biblián kívüli művet egyszerűen „apokrifnak” nevezni.
Említi a Biblia Jásár könyvét?
Igen. A Biblia több helyen megemlíti a Jásár könyve – vagy Igazak könyve – néven ismert forrást. Nem bizonyítható azonban, hogy a ma ezen a néven ismert mű teljes egészében azonos lenne a bibliai hivatkozásokban szereplő elveszett könyvvel.
Miért érdemes Biblián kívüli iratokat olvasni?
Segíthetnek megérteni az ókori zsidó és keresztény gondolkodás világát, valamint azt, hogyan meséltek tovább és értelmeztek bizonyos bibliai történeteket. Olvasásuknál azonban fontos megkülönböztetni őket a kanonikus Biblia szövegétől.
Hol olvasható Jásár könyve magyarul?
A Jásár könyve teljes magyar kiadása a JASAR.hu oldalon érhető el. A kiadáshoz Biblia-párhuzam segédfüzet is tartozik.
